Magyarországon 100 emberből 70 használ mobiltelefont, s bizonyára sokuknak megfordul a fejében, vajon mekkora egészségügyi kockázatot vállalnak. S a mobil csupán kis része a sugárzó eszközöknek...
A vad médiahíreknek köszönhetően egyre nagyobb a félelem a tartós sugárzást kibocsátó eszközöktől, a vezeték nélküli telefonoktól, a mobiloktól, az otthoni WLAN hálózatoktól. A bizonytalanság már csak azért is nagy, mivel még az orvosok és a tudósok sem tudtak közös nevezőre jutni abban, hogy mennyire veszélyesek vagy veszélyesek-e egyáltalán az ilyesfajta eszközök. Évente tanulmányok tucatjai jelennek meg, amelyek új és még újabb ismereteket tartalmaznak a lehetséges egészségügyi kockázatokról.
Elektroszmogban élünk
Ami mindenesetre tagadhatatlan: valamennyien elektroszmogban élünk. Leegyszerűsítve így nevezik azt az elektromágneses teret, amelyet az elektromos berendezések keltenek működésük közben. Fontos jellemzőjük az esetleges egészségkárosodás szempontjából a frekvencia, ami megadja, hogy hányszor változik meg egy másodperc alatt az elektromágneses tér erőssége és iránya.
A nagyfeszültségű távvezetékek és például az elektromos árammal működő háztartási gépek (köztük a televíziók) alacsony frekvenciás tereket állítanak elő. A közepesen nagyfrekvenciás mezők keltését a rádió-, televízió- és mobiltelefon-adóállomások rovására írhatjuk, míg magas frekvenciájú sugárzást bocsát ki a mobiltelefon vagy a mikrohullámú sütő. Az igen nagy rezgésszámú terek valóban komoly egészségkárosodást okozhatnak, de ezt valószínűleg mindenki tudja, aki hallott már röntgensugárzásról vagy radioaktivitásról.
Nem bizonyították
A vad médiahíreknek köszönhetően egyre nagyobb a félelem a tartós sugárzást kibocsátó eszközöktől, a vezeték nélküli telefonoktól, a mobiloktól, az otthoni WLAN hálózatoktól. A bizonytalanság már csak azért is nagy, mivel még az orvosok és a tudósok sem tudtak közös nevezőre jutni abban, hogy mennyire veszélyesek vagy veszélyesek-e egyáltalán az ilyesfajta eszközök. Évente tanulmányok tucatjai jelennek meg, amelyek új és még újabb ismereteket tartalmaznak a lehetséges egészségügyi kockázatokról.
Elektroszmogban élünk
Ami mindenesetre tagadhatatlan: valamennyien elektroszmogban élünk. Leegyszerűsítve így nevezik azt az elektromágneses teret, amelyet az elektromos berendezések keltenek működésük közben. Fontos jellemzőjük az esetleges egészségkárosodás szempontjából a frekvencia, ami megadja, hogy hányszor változik meg egy másodperc alatt az elektromágneses tér erőssége és iránya.
A nagyfeszültségű távvezetékek és például az elektromos árammal működő háztartási gépek (köztük a televíziók) alacsony frekvenciás tereket állítanak elő. A közepesen nagyfrekvenciás mezők keltését a rádió-, televízió- és mobiltelefon-adóállomások rovására írhatjuk, míg magas frekvenciájú sugárzást bocsát ki a mobiltelefon vagy a mikrohullámú sütő. Az igen nagy rezgésszámú terek valóban komoly egészségkárosodást okozhatnak, de ezt valószínűleg mindenki tudja, aki hallott már röntgensugárzásról vagy radioaktivitásról.
Nem bizonyították
Nem kevesen vannak, akik cseppet sem nyugodtak. Sokan panaszkodnak alvászavarról, fejfájásról vagy általános rossz közérzetről, s a termikus hatásokkal nem lehet magyarázni ezeket az egészségügyi problémákat. Nem véletlen, hogy szerte a világon nagyszabású kutatások folynak, tanulmányok készülnek, amelyeknek most kézzelfogható bizonyítékokkal kell szolgálniuk.
Az elmúlt évek kétségkívül legátfogóbb elemzése az Interphone-tanulmány, amelyben 15 ezer személy vesz részt. A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezet, a WHO égisze alatt 13 országban végzik. A nemrég nyilvánosságra hozott dán kutatási eredmények egyik, valószínűleg sokakat érdeklő megállapítása szerint: nem lehet összefüggést kimutatni a mobiltelefon-használat és az agydaganat kialakulásának gyakorisága között. Hasonló eredményre jutottak Németországban is a vezeték nélküli telefonokat vizsgálva: sem ezek, sem a mobilok nem növelik a rosszindulatú tumorok kialakulásának kockázatát, még intenzív napi használat mellett sem. Mindez táplálja a reményt, hogy a magas frekvenciájú sugárzás nincs rákkeltő hatással az emberi szervezetre, bár igazán biztosak csak pár hónap múlva lehetünk, amikor összegyűjtik és kiértékelik az egyes országok eredményeit.
Hasonló bizakodásra ad okot a németországi Hürthben található Nova Intézet „Szakértői vélemény a WLAN egészségügyi ártalmairól” című tanulmánya, amely egyértelműen leszögezi: a rádióhálózatok intenzív használatával járó megterhelés jelentősen alacsonyabb, mint amennyire az általánosan félelmet kelt. Még az Access Point közvetlen környezetében mért 0,0025 W/m2-es sugárzás is legfeljebb a határérték 0,025%-át éri el.
Ennyire sugároz a mobilunk
Feltehetően a legtöbbek aggodalma a mobiltelefonnal kapcsolatos; ezt az eszközt használjuk a leggyakrabban, s erről a leginkább megosztottak a vélemények. Pedig már 2001-ben megegyezett az összes fontosabb mobiltelefon-gyártó cég a mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás okozta megterhelés egységes mérési eljárásában, s ennek eredményeként született a SAR-érték. A SAR a fajlagosan elnyelt teljesítmény rövidítése, és az egész testre vagy a test egy részére átlagolva fejezi ki, hogy mekkora teljesítményt nyel el egységnyi tömegű testszövet. Mértékegysége a watt per kilogramm (W/kg). Az egész testre vonatkozó SAR mellett a helyi SAR-értékekre is szükség van, mégpedig a test kis részeiben különleges sugárterhelési feltételek között létrejövő esetleges túlzott energiaelnyelés korlátozásához.
A mobiltelefon használatánál természetesen elsősorban a fej jön szóba, de mivel reális mérés az emberi fejen belül nem lehetséges, így egy Phantom néven ismert műfejet használnak. Ebben a műfejben kis érzékelők találhatók, amelyek regisztrálják a mobiltelefonok sugárzását. Egy hatperces időintervallumon keresztül mért maximális sugárzást SAR-értékké számolják át. Minél alacsonyabb ez az érték, annál alacsonyabb az a sugárzás, amelyet a mobiltelefon a legrosszabb esetben kibocsát. Amennyiben ez az érték a törvényileg meghatározott testrészenkénti (pl. fej) 2,0 W/kg, és az egész testre vonatkozó 0,08 W/kg érték alatt van, a telefonmodell a
kereskedésekbe kerülhet. Még ha a média szívesen is kelt pánikot, a mérősorok eredményei jelenleg más nyelvet beszélnek: gyakorlatilag a magas frekvenciájú sugárzás minden forrása már közvetlenül az eszköz közelében is jóval a törvény által előírt határérték alatt marad. Sőt, rendszerint csak az egy századnyi értéket éri el. Majdnem minden eszköz, mint például a WLAN, a mobilok, a Bluetooth-Access-Point vagy a DECT-bázisállomások is betartják az Egészségügyi Minisztérium szigorú előírásait. Persze létezik azért egy „de”: tudományosan egyelőre nem zárható ki a megbetegedés kockázata a sugárterhelés következtében.Forrás: Chip
További cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése